winetastic

Egerszalókra készültünk és arra járva nehezen tudtam elképzelni, hogy boros program nélkül érjen véget a hét. Dr. Lőrincz György pincészete a St Andrea bizony néhány sarkokra volt a szállásunkat adó hoteltől, hát kézenfekvő választásnak ígérkezett meglátogatni a 2009-es év bortermelőjét és megnézni, hogy vajon hol is készül az Áldás, az Örökké és a Magyalos Kadarka, melyek mindig jó választásnak tűntek a pesti étlapokon. Hatot akartunk megkostólni, de hála a különböző tempónak és a harmadik negyedik pohár után beindult beszélgetéseknek a szerencsésebbek között kilenc különböző bort kóstoltam meg, melyek sorrendje az alábbi volt:

Boldogságos 2009

Napbor 2009

Örökké 2008

Szóláti 131/17 Olaszrizling 2004

Pinot Noir -" csak egy szóval" 2008

Pinot Noir Ferenchegy - "Őrzöm csodálatos álmodat" 2006

Áldás Egri bikavér 2008

Hangács Egri bikavér 2008

Merengő Egri bikavér 2007

Egy nagyon jól összeállított sor, amiből lettek új kedvenceim és örülök, hogy belekóstolhattam néhányba, amit már esélyem nincs megvenni, hiszen rég nem kapható. Jó borokat kostoltunk a pincészet szépen kialakított kostolótermében, ahol a betérő látogató meg is vásárolhatja a boraikat. A Napbor és az Áldás továbbra is "best bet" ha megbízható jó minőségű bort keresünk, de számomra új felfedezés volt a gránátos színben pompázó Pinot Noir a Ferenchegyről, ami a kellemes, kerek pinot-s jegyeket hozó bor, illetve igazi rácsodálkozás volt a mandulás, diós, virágos jegyeket felsorakoztató Olaszrizling, mely a birtok Egerszóláti részéről származik és igazi nagykaliberű fehérbor.

Érdemes ellátogatni a St Andreához, ha Eger környékén jár az ember, a szép igényességgel kialakított magyar tölgyfahordókat használó pincészet igazi klasszikus a magyar borgasztronómiában, ami igenis tud újat mutatni, ha testközelből szemléljük.

A pincészet várja a látogatókat, boraikat a bortársaság forgalmazza.

A bikavérről mindenkinek van véleménye. Noha ez egy hungarikum és alapvetően a hat szőlő házasításából készülő vörösbor alkotást szokás ezen névvel illetni bizony sok más is került bikavérrel a cimkéjén forgalomba. Szerencsénkre a bikavér visszanyeri lassan méltó helyét és mind Egerben a kékfrankos alapon, mind pedig Szekszárdon a kadarkával készülő bikavérből nagyon szépeket lehet találni. A választásom egy egri bikavérre esett nem is olyan régen, mely az Ostoros lejtőről származik és Bolyi János töltötte nekünk palackba.

Az arany-fekete cimkés palack nagyon elegáns, már önmagában magasra teszi a mércét, hiszen ilyen csomagolásból bármit is tölt ki az ember az elvárásai bizony magasabbak, mintha nagyapám demizsonjából töltök a pohárba egy kupicával. Egy kis szellőztetés után a bor szép közepes rubin színben pompázik. A hat fajta házasításával készülő (cabernet franc, merlot, kékfrankos, zweigelt, blauburger és portugieser) borban jellegzetes fajtajegyeket allig, de szép komplex illatokat lehet találni. Az elsődleges gyümölcsösség meggyet, áfonyát és mandulát sejtet az illatban. Jó nagyokat szippantva bele egy egész pici fűszer, de nehéz eldönteni, hogy ez vajon a mandula vagy tényleg a vanília illata a borban.

Az első korty szép telt ize, nem túl testes, direkt gyümölcsösséget mutat. Meggyes, szedres, áfonyás ízek, itt az illatban felfedezett fűszeresség eltűnik, és inkább a kakaós sütemény az ami felsejlik. Nem mondanék csokoládét, de van benne valami édeskés rafináltság, ami nekem a kakaós meggyes "dobálós" süteményt juttatta eszembe. A tanninjai érettek és betöltik a szájat. Utóízében pedig még sokáig emlékeztet a kakaós sütire.

Egy bársonyos, kellemes karakterű, jó ivású bikavér. Az ára háromezer Ft alatt marad, ugyhogy egy jo vétel.

ajánlom :-)