Nagy kedvencem lett az este második választása. Egy belépő kategóriás soproni vörösbor, melyet először tavaly kostoltam egy Zwack open kóstolon. Nagyon bejött az animalitása, melyet az évjárathoz képest nemrég biodinamikus szőlőművelésre átállt pince átálláshoz közeli évjáratai mutattak.

 

Hamar elfogyott a készletekről és néhány hete alig hittem a szememnek amikor a Fogarasi Tesco-ban megláttam vagy 8 üveggel a polcon. Mind velem jöttek, mert erre a borra jól esik emlékezni és mert kíváncsi vagyok mi lesz vele egy kicsit később.

 

Középrubin színű tiszta bor, mely illatában fekete és érett vörös gyümölcsök, visszafogott animalitás, bőrös, ázott szénás illat keveredik a visszaköszönő feketecseresznyével. El lehet veszni az illatában a kellemes könnyedsége ellenére - jelzem ennek a bornak bizony 1.300 Ft volt palackja.

 

Kostolva a teste közepesnél gyengébb. Izét a gyümölcsök dominálják. Meggy, cseresznye, vörös ribiszke amiben visszaköszön az animalitás, a frissen cserzett bőr, de korántsem olyan domináns, mint az első emlékeim a 2007-es Sopronról.

 

Csitult ez a bor és sokkal elegánsabb lett.  Könnyű, friss vörösbor. Kellemesek a savai és szép érettek a tanninjai. Simogatják a szájat, körben egyenletesen szárítóak. Kezdő vörösbor ivóknak igazi bestbuy. Ételválasztásom emellé biztosan valami könnyű étel lenne. Vöröstonhal steak-hez, tonhal salátához, esetleg bélszín carpacciohoz adnám. Ez a bor azonban az a vörös, ami szerintem megállja a helyét a vékonytésztás ropogós pizza mellett éppúgy, mint egy roséra sütött kacsamell mellett.

 

Ajánlom, továbbra is tiszta szívvel. Bár már csak korlátozottan érhető el, ha meglátja valaki, ne hagyja ott!